Még egy érv a drónos permetezés mellett – a talajtömörödés káros hatásai

Amikor manapság meg akarunk győzni egy gazdálkodót arról, hogy a hagyományos szántóföldi permetezéssel szemben válassza a drónos permetezést, egyik legfőbb érvünk, hogy a drónos permetezésnél nincs taposási kár (ami akár 5-10% is lehet), azaz nem károsodik vagy semmisül meg a kultúrnövény, mint az történne a traktor hatalmas kerekei alatt.

A gyakorlatban ez valahogy így hangzik: „Megpermetezem a területet annyiért, amennyi értékű növényt nem taposok le”. 

És ez így igaz. Azaz a drónos permetezés a gazdálkodónak alapesetben még csak többletköltséggel sem jár. Nem is beszélve azokról az esetekrők, amikor hagyományos eszközökkel nem lehet rámenni a felázott talajra – ilyenkor a drónos permetezés haszna felbecsülhetetlen mértékű lehet, „életet ment”.

Van azonban egy másik, ennél sokkal súlyosabb hatása is, ha a földünket rendszeresen nehéz traktorok és vontatmányaik tapossák: ez a talajtömörödés.

Az elmúlt évtizedekben világszerte ezres nagyságrendű kutatás vizsgálta a talajtömörödés káros hatásait – a teljesség igénye nélkül álljanak itt a legfontosabb megállapítások:

Csökkenő vízelvezetés és romló vízellátás: A talajtömörödés hatására a talaj porozitása csökken, vízbefogadó- és megtartó képessége romlik. A tömörödött rétegek akadályozzák a téli csapadékvíz mélyebb rétegekbe történő leszivárgását, azaz már a következő év termésére is kihatással vannak.

Növekvő talajerózió: A talajtömörödés következtében a talaj felülete keményebbé válik, ami növeli a víz és a szél hatására fellépő talajeróziót. A talajerózió a talaj kimosódását, az eróziós árkok kialakulását és a talaj felületi rétegének elpusztulását okozhatja.

Csökkenő talajbiológiai aktivitás: A talajtömörödés hatására a talajban nő az oxigénhiány, ami csökkenti a talaj biológiai aktivitását, ezáltal a talaj termékenységét. A talajban élő mikroorganizmusok életfolyamatai révén történik a talajban lévő szerves anyagok lebontása és átalakítása, ami tápanyagot biztosít a növények számára. 

Gyengülő gyökérfejlődés: A talajtömörödés akadályozza a növények gyökérfejlődését és csökkenti azok tápanyagfelvevő képességét. Ennek egy járulékos negatív hatása, hogy a csökkent „drénező hatás” miatt a tápanyagok és a csapadékvíz nehezebben és korlátozottabban jutnak le a talaj mélyebb rétegeibe.

Gyengül a növények természetes védekezőképessége: A talajban élő mikroorganizmusoknak fontos szerepe van a növények védelmében is. A talajtömörödés következtében a növények kiszolgáltatottabbá válnak a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben is.

A talajtömörödés megjelenik mind a talaj felszínén, mind a talaj mélyebb rétegeiben. Egyes tudományos kísérletek arra az eredményre jutottak, hogy ez utóbb tömörödés-típus negatív tartamhatása akár 10-14 év is lehet!




Összefoglalva:

a talajtömörödés károsan befolyásolja a talaj termőképességét, azaz az egységnyi területen elérhető terméshozamot is. Ez a negatív hatás nem csak egy adott évre, hanem jóval hosszabb időtartamra is kiterjedhet.

Amikor a hagyományos módszerekkel szemben a drónos permetezést választjuk, természetesen nem tudjuk kiküszöbölni a talaj káros tömörödését, hiszen a tenyészidőszak során számos egyéb, nehéz gépeket is igénylő műveletre van szükség.

Azonban a drónos permetezést választva a talaj káros tömörödését okozó műveleteket akár harmadával csökkenthetjük, amit egy, a minimális és csökkentett menetszámú művelésre való törekvéssel még kedvezőbb irányba befolyásolhatunk. 

Az eredmény: 

  • egészségesebb talaj
  • egészségesebb, ellenállóbb növények
  • nagyobb terméshozam
  • magasabb profit

 

„Mentsük, ami menthető – és ha lehet, drónnal!”